A depresszió globálisan jelentős egészségügyi kihívást jelent, amely a népesség 3,8%-át érinti a WHO adatai szerint. Korábbi kutatásaim alapján Magyarországon 2009-ben a depresszió előfordulása már elérte a 6%-ot, különösen a női populáció körében. A 2009, 2014 és 2019 évi Európai Lakossági Egészségfelmérés adatait összevonva 6103, 15-64 év közötti női válaszadót vontam be a kutatásba. Az adatok elemzéséhez khí-négyzet próbát és súlyozott logisztikus regressziós modelleket alkalmaztam, 0,05-ös alfa-szinten megállapítva a statisztikai szignifikanciát. Kutatásom során szignifikáns eredményeket kaptam a rossz pénzügyi helyzet (EH: 1.64, 95% MT: 1.22-2.19), az önbevallott jó (EH: 0.26, 95% MT: 0.17-0.38) és rossz egészségi állapot (EH: 2.36, 95% MT: 1.73-3.24) kapcsán. Ezen kívül a krónikus állapotok, mint a koszorúér-betegség (EH: 1.85, 95% MT: 1.14-3.01), szívritmuszavar (EH: 1.68, 95% MT: 1.21-2.32) és migrén (EH: 1.95, 95% MT: 1.47-2.59) szintén szignifikáns hatással voltak a depresszió előfordulására. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a depresszió előfordulását legnagyobb mértékben a krónikus betegségekkel küzdő és a kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő egyének befolyásolják. E tényezők szignifikánsan növelik a depresszió kockázatát, így a kezelési stratégiáknak e csoportokra kell összpontosítaniuk. Célzott beavatkozásokra van szükség a krónikus betegségekkel élők és az anyagi nehézségekkel küzdők esetében, figyelembe véve e csoportok speciális szükségleteit a hatékony támogatás és rehabilitáció érdekében.