A környezetvédelmi szabályozások hatékonysága és szigorúsága jelentős szerepet játszik a fenntartható fejlődés elősegítésében, a környezeti szennyezés csökkentésében és az egészségi mutatók alakulásának javításában.
A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan befolyásolják a gazdasági (infláció) és társadalmi tényezők (humán fejlettségi index, HDI) a környezetvédelmi szabályozások szigorúságát, valamint, hogy ezek a szabályozások milyen hatással vannak a károsanyag-kibocsátásra és az egészségügyi kimenetelekre (pl.: légúti betegségek miatti halálozás).
A kutatás a magyarországi adatokat az 1990–2019-es intervallumban vizsgálja, több forrást is felhasználva (EDGAR – Emissions Database for Global Atmospheric Research, HFA-DB – European Health for All database, Our World in Data, World Bank Open Data). Az összefüggéseket korrelációs elemzés és vektor-autoregressziós modellek segítségével elemeztük.
A Spearman-féle rangkorreláció alapján a humán fejlettségi index pozitív összefüggést mutatott a környezetvédelmi szabályozások szigorúságával (EPS), vagyis magasabb HDI-értékek mellett szigorúbb környezetvédelmi szabályozások figyelhetők meg (ρ=0,829; P<0,01). Ezzel szemben a szén-dioxid-kibocsátás (ρ=-0,791; P<0,001), az infláció (ρ=-0,783; P<0,01), a légúti betegségek miatti halálozás (ρ=-0,472; P=0,009), valamint a korai halálozás miatt elvesztett életévek (ρ=-0,823; P<0,001) negatív korrelációt mutattak a szabályozások szigorúságával.
A kutatás eredményei szerint a HDI pozitív, míg az infláció negatív hatással van a környezetvédelmi szabályozások szigorúságára. Ez azt jelzi, hogy a magasabb társadalmi és gazdasági fejlettség elősegíti a szigorúbb szabályozások kialakítását, míg a gazdasági instabilitás akadályozhatja azokat. Az eredmények továbbá azt mutatják, hogy a szén-dioxid kibocsátás, a korai halálozás miatt elvesztett évek száma és a légúti betegségek miatti halálozás negatív kapcsolatban állnak az EPS-sel. Ez arra utal, hogy a szigorúbb környezetvédelmi szabályozások hozzájárulhatnak ezen kedvezőtlen környezeti és egészségügyi mutatóknak a csökkentéséhez, elősegítve a fenntarthatóságot és a lakosság egészségi állapotának javulását.