Mit tesznek másként azok a párok, akiket nem nyom le a krízis?
A rendezvény időpontja: 2026. február 20-22. Helyszín: Szeged, Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (SZTE TIK, 6722. Szeged, Ady tér 10.)
Miként igazodhatunk el napjaink erkölcsi zűrzavarában? Ha megértjük is, mi a jó és mi a rossz, és szeretnénk a jót választani: honnan lenne hozzá bátorságunk? Van-e jogunk erkölcsi ítéletet alkotni? Képesek vagyunk vállalni nehéz erkölcsi döntéseket, és el tudjuk viselni, ha ezekért megbüntet minket a környezetünk? Ahhoz, hogy igennel tudjunk válaszolni ezekre a kérdésekre, erkölcsi rezilienciára van szükségünk…
Milyen összefüggések lehetnek ezen két terület között? Milyen szerepe van az erkölcsi rezilienciának a párkapcsolatokban? Beszélgetés az este két előadójával.
Miért megterhelő a változás? A legtöbbször nem akkor változunk, amikor szükséges, hanem amikor felerősödik a szenvedés nyomás. Hogyan hozzuk létre a szükséges változásokat? A rugalmas gondolkodás hat módja: mint a matematikus; értékeket fölfedezve; nehézségeket látva; kreatívan; lényeget fölismerve; érzésekhez kapcsolódóan A stabilitás kulcsa a rugalmasság. A fordulat, amikor nemcsak változtatok, hanem változok. Megoldásra, vagy megváltoztatásra van-e szükség?
Mi akadályoz meg leggyakrabban bennünket abban, hogy időben változtassunk – még akkor is, amikor felismerjük a szükségességét? Honnan tudhatjuk megkülönböztetni, hogy egy helyzetben megoldásra van szükség, vagy inkább belső változásra, szemléletváltásra? Ilyen, és hasonló kérdésekről fogunk beszélgetni az előadóval.
„Reziliencia a lehetetlen árnyékában” című előadás azt vizsgálja, hogyan formálja a vezetői gondolkodást az, amit lehetetlennek hiszünk. Rávilágít arra, hogy gyakran nem az akadályok, hanem a belső narratíváink és a rendelkezésünkre álló eszközök figyelmen kívül hagyása korlátoznak bennünket. A reziliencia nem pusztán kitartás, hanem a lehetőségeink értelmezésének a képessége – annak felismerése, hogy a „lehetetlen” sokszor csak egy elfogadott vélemény a teljes valóságkép hiányában. Az előadás bemutatja, hogyan válhat a hit a bátor döntések forrásává.
Egy folyamatosan és gyorsan változó világban élünk. Ennek a valóságnak a következménye, hogy bizonytalanságot szül, elbizonytalanítja az embereket, és megingatja a vezetés hagyományos normáit. Emellett teret nyit egy populista szemlélet előtt is, amely szerint a vezetésben az egyéni hősködés jelenti a megoldást. A valódi vezetők azonban képesek megérteni és értelmezni a valóságot, és ennek megfelelően felelősségteljesen vezetni; ugyanakkor ellen tudnak állni a társadalmi nyomásnak, és egy meghatározott értékrend keretein belül gyakorolják a vezetést. Ebben a keretrendszerben a bizalomra épülő vezetés jól meghatározott értékeken nyugszik, válsághelyzetekben ellenálló, és képes alkalmazkodni a jelenlegi társadalmi környezethez. Követnie kell a Jézus által a Máté 20,28-ban bemutatott, mindenkor érvényes szolgáló-vezetői elvet, miközben arra törekszik, hogy felhatalmazza az egyéneket és a közösséget Isten jellemének tükrözésére és megélésére. Ez a felhatalmazás azonban Isten örök céljainak megvalósulásának összefüggésében értelmezendő. A hatékony, bizalmon alapuló vezetés ezért az életben és a szolgálatban válik bizonyossá, együttműködésre törekszik, és világos iránymutatást ad. A vezetők így arra kapnak elhívást, hogy olyan vezetői örökséget építsenek, amely túléli egyházi vagy szervezeti pozíciójukat és szerepüket. Az ilyen örökség a bizalom és az elszámoltathatóság kultúráját teremti meg, és akkor formálódik, amikor a vezető jövőképpel, fókuszáltsággal, integritással és céltudatossággal vezet.
A történetek továbbadása mindig is jellemző volt az emberiségre, és mára talán már el is felejtettük, hogy ez nem csak a szórakozást szolgája. A mesékben található legkülönfélébb életutak évezredekre visszamenő bölcsességet tárolnak arról, hogy hogyan is érdemes élni az életet. Merüljünk bele együtt egy mesébe, ahol egy kiskakastól tanulhatunk a rezilienciáról!
A narratív pszichológia szerint domináns történetek határozzák meg, hogy hogyan élünk meg egy-egy helyzetet vagy akár, hogy mit gondolunk magunkról. De vajon ki írja ezeket a történeteket? És mit lehet tenni, ha egy olyan film főhőse vagyok, ahol közelről sem látszik a happy end?
Az előadásom arról fog szólni, hogy hogyan tudunk megbirkózni egy nehéz gyermekkor terhével úgy, hogy újra talpra tudjunk állni, hogy képesek legyünk a nehéz élmények ellenére is egészséges és kiteljesedett életet élni. Arról, fogok beszélni, hogy milyenek azok a fiatalok, gyerekek, akik képesek talpra állni egy bántalmazó gyermekkor után. Az ő lelküket megismerve pedig útmutatást kapunk ahhoz, hogy hogyan tudunk megbirkózni mi magunk is a múltunk terheivel.
Hogyan hat a rezilienciát támogató gyereknevelés a felnőttkori helytállóképességre és mentális jóllétre? Milyen érzelmi védőháló épül fel gyermekkorban, amely hosszú távon meghatározza a kompetens, rugalmas felnőtté válást? Ezen kérdések mentén vizsgáljuk a reziliencia kialakulását, hangsúlyozva a gyereknevelés preventív szerepét.
Hogyan különböztethető meg a valódi lelki ellenállóképesség az érzelmek elfojtásától vagy a „túlélő üzemmódtól”? Mi segíti leginkább a rezilienciánk fejlődését krízishelyzetekben? Beszélgetés a szekció előadóival.
Hogyan maradhat releváns egy szervezet a gyorsan változó világban? Vezetőként mit tehetsz ezért? Mit tanulhat az egyház a multi világából?
A pólusok egymásnak feszülnek, és az érzelmi bevonódás egyre mélyebb. Egyik tábor győzni akar, a másik nem akar veszíteni. A társadalmi megosztottság pattanásig feszül — akárcsak a közéleti tartalmak fogyasztóinak idegei. Mit jelent ilyenkor a reziliencia? Hogyan lehet megőrizni a belső egyensúlyt, miközben a polarizáció egyre erősebb? Keresztény vezetőként: hol van a helyünk ebben a dinamikában?
Jézus szolgáló vezetői példája, hogyan alkalmazható a mai modern világban? Működik-e az egyházi közegen kívül? Alkalmazható-e a forprofit szektorban, vagy más világi területen? A biblikus elmélet átültethető-e gyakorlatba? Ezekre a kérdésekre igyekszem tapasztalataim és a Szentírás alapján választ adni.
Mitől válik egy vezető hitelessé a mai, gyorsan változó világban? Hogyan lehet egyszerre határozottan vezetni és teret adni mások fejlődésének, döntéseinek? Beszélgetés a szekció előadóival.
Az adventista egészségügyi alapelvek az életmódorvoslás mérlegén: Vajon megállják-e a közel 165 évvel ezelőtt leírásra került egészségügyi tanácsok a helyüket a modern orvostudományban, a bizonyítékokon alapuló orvoslás korában? Milyen hasonlóságokat, vagy éppen különbözőségeket találunk az adventista egészségügyi üzenet és az életmódorvoslás között?
Sebészet és életmód? A műtő hallatán elsőre talán egy rideg, steril szoba jut eszünkbe, valamint a kórházi tévésorozatok forgataga. Az életmód kapcsán viszont a legtöbbünknek a táplálkozás az első kép, ami megjelenik a szemünk előtt. Gondoljunk bele, hogy mennyi kapcsolat lehet a két terület között. Mennyire járul hozzá a sebészet az egészség fenntartásához és javításához? Vajon megelőzhető egy-egy beavatkozás, vagy inkább minél hamarabb essünk túl rajta? Mire figyeljünk, ha műtétre kerül sor?
Mindenki számára elérhető, megfizethető és követhető? Helyettesíthetik a „megszokott” orvosi kezeléseket? Lehetnek veszélyei az életmódorvoslásnak? Ezekről a kérdésekről lesz lehetőség beszélgetni 45 percben a szekció két előadójával.
Az előadás áttekintést ad főbb környezeti expozíciókról, többek között a légszennyezésről, ivóvízben előforduló vegyi anyagok, rádiófrekvenciás elektromágneses terek (RF-EMF), és ezek lehetséges egészségügyi következményeiről. Bemutatja epidemiológiai vizsgálatokkal e tényezők szerepét különböző megbetegedési kockázatok kialakulásában, különös hangsúlyt helyezve a sérülékeny populációkra. Az előadás foglalkozik azokkal a tudományosan megalapozott szempontokkal is, amelyek hozzájárulhatnak a közegészségügyi döntéshozatal támogatásához és a bizonytalanságok felelősségteljes kezeléséhez.
A „tudatos” szó napjainkra sokrétű, gyakran szubjektív értelmezést kapott – különösen az anyaghasználat területén. Egyre gyakrabban találkozunk egyes anyagok negatív megbélyegzésével, mint például a „műanyagmentes hónap” jelenségével. De vajon valóban a teljes tiltás jelenti a környezettudatosságot? Tényleg az a jó megoldás, ha bizonyos anyagokat egyszerűen száműzünk a mindennapjainkból? Az előadás célja, hogy mérnöki és gyakorlati szemszögből bemutassa, mit jelent valójában a tudatos anyaghasználat, milyen szempontok alapján érdemes döntéseket hoznunk, és hogyan lehetünk valóban felelős, „zöld” felhasználók a hétköznapokban.
Milyen személyes döntéseinknek van a legnagyobb hatása a környezetünkre, és hol kezdődik az egyéni felelősség a globális problémákban? Mit jelent keresztényként a teremtett világért való felelősségvállalás a mindennapi életünkben, nemcsak elvben, hanem konkrét gyakorlatban is? Beszélgetés a szekció előadóival.
Miért látunk annyi keresztény vezetőt elbukni? Elkerülhető-e a bukás? Hogyan tudjuk megőrizni hitelességünket, lelki ellenálló képességünk megerősítésével? Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre? Milyen védelmet kaphatok Istentől? Ezekre a kérdésekre igyekszem tapasztalataim és a Szentírás alapján választ adni.
Előadásomban a pszichológiai rezilienciát a hit, a bizalom és a kapcsolati viszonyok kontextusában elemzem, bemutatva, miként működnek ezek relációs erőforrásként a megküzdési folyamatokban, és hogyan támogatják az alkalmazkodóképesség fenntartását krízishelyzetekben.
Hogyan él tovább a misztikus ima a 21. században? A meditáció és manifesztáció példáin keresztül azt kutatjuk, miként alakul át az ima a globális vallási piacon az egyéni szándék és a transzcendenssel kapcsolódás határán.
Az előadás célja az enyhe és mérsékelt intellektuális képességzavarral élő személyek interperszonális kapcsolatainak-barátságaiknak és szerelmi viszonyaiknak- bemutatása a vallásos hit tükrében. A szakirodalmak eddig elsősorban e kapcsolatok szexuális és edukációs aspektusaival, a felvilágosítás kérdésköreivel foglalkoztak (Lányiné, 1999, Hatos 2000, 2012, Szabó Ákosné, 1998, Zechmeister, 2012, Zolnai, 2001,). Mivel a korábbi kutatások dominánsan a szülői tapasztalatokra és a szakemberek gyakorlatára támaszkodtak, jelen vizsgálatunk-hasonlóan az újabb kutatási irányokhoz (Farkas és Jávor, 2021, Czakó és Szalay, 2023)- a fogyatékossággal élő személyek szubjektív megéléseit állítja a középpontba, betöltve ezzel egy jelentős tudományos rést.
A kutatásban 16 enyhe és 4 mérsékelt intellektuális képességzavarral élő felnőtt vett részt, akikkel félig strukturált jelleggel készültek interjúk. Az eredmények mélyebb betekintést engednek a résztvevők kapcsolatainak minőségébe, és rávilágítanak arra a hibás nézetre, mely szerint az intellektuális képességzavarral élő személyek nem képesek mély és bensőséges érzelmi kötelékek kialakítására és fenntartására.
Megfogalmazható, hogy a válaszadók többségi társaikhoz hasonló értékek mentén szervezik a kapcsolataikat, és felelősségteljesen gondolkozhatnak a hosszútávú elköteleződésről. A megkérdezettek jelentős része a házasságot preferálja az együttéléssel szemben. A résztvevők saját lehetőségeiket és korlátaikat reálisan mérik fel, melyben a szakemberek és családtagok támogató iránymutatása meghatározó erejű. Boldogulásuk és társadalmi integrációjuk szoros összefüggést mutat a környezet segítségnyújtásának mértékével: a befogadás és a normalizáció közös társadalmi felelősségünk.
A hit és az összetartozás érzése valójában mélyíti a barátságtudatot és a közösségi elköteleződést a résztvevők között. Vallásos közösségeikben intenzívebben megtapasztalhatják a szeretetet, és lehetőség teremtődik a baráti és szerelmi kapcsolatok biztonságos kibontakozására is. A legtöbb interjúalany vallásos neveltetése révén a napi szintű hitgyakorlás és az alapvető keresztény erkölcsi normák a párkapcsolati döntéseikben is alapvető viszonyítási pontként jelennek meg.
A mesterséges intelligencia korában soha nem volt könnyebb információhoz jutni – és soha nem volt nehezebb eligazodni közöttük. Az előadás azt vizsgálja, hogyan segítheti az egészségértést a kritikus gondolkodás, az arányérzék és a bizonyítékok józan mérlegelése a digitális zajban.
