A rendezvény időpontja: 2025. február 14-16. Helyszín: Szeged, Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (SZTE TIK, 6722. Szeged, Ady tér 10.)
Szerelem és AI? Első látásra olyan távoli fogalmak, hogy nem is szabadna egy mondatban szerepelniük. Ugyan mit taníthat nekünk egy érzelmek nélküli, csak egyesekből és nullákból felépített algoritmus a legmélyebb emberi érzelmekről? Ha azonban jobban megnézzük kiderül, hogy az AI befolyásolja a szokásainkat és hosszú távon formálja a személyiségünket. Ez pedig óhatatlanul kihat a szerelmi életünkre is. Ha már így van, akkor fordítsuk az előnyünkre és állítsuk tudatosan a szolgálatunkba!
Mindenki a laza vagy erősnek vélt, de rendszerint könnyen széteső párkapcsolat helyett eltéphetetlen, kikezdhetetlen szövetségre vágyik. De kevés a kapaszkodó, a minta, a jó példa. Keressük a módszert, még ha dolgozni is kell rajta. Ehhez helyére kell tenni a férfi és a női értékeket, az elköteleződés és a szövetség képét. Bedő Imre lendületes előadása nemcsak az ehhez szükséges szemléletet alakítja ki, hanem praktikus útmutatót, gyakorlati kapaszkodókat is nyújt a „vihar- és válságálló férfi-nő szövetség” kialakítására. Úgy, hogy a szövetségben levő férfi és nő élvezze is a közös utat, áldásnak tartsa az elköteleződést, büszke lehessen a szövetségük gyümölcseire és örömmel szorítsák egymás kezét, amikor csak alkalom adódik rá.
Hogyan építhetünk erős, válságálló párkapcsolatokat? Hogyan használhatjuk tudatosan a mesterséges intelligenciát, hogy stabilabb és mélyebb kapcsolatokat építsünk? Beszélgetés az este előadóival.
A párkapcsolati kultúránkra negatívan ható közösségi média és romantikus ideálok világában a szerelemről alkotott képünk megromlott. Mítoszok és tévhitek irreális elvárásokat táplálnak, amelyek kiábrándulást, csalódást és a kapcsolatok megromlását eredményezik. Ez az előadás ezeknek a mítoszoknak a kapcsolatainkra gyakorolt hatását vizsgálja, és elvezet a bibliai elveken alapuló valósághoz. Az előadás segít megismerni az Isten által tervezett autentikus szeretet szépségét, és segít ápolni a bizalomra, türelemre épülő kapcsolatokat.
Daniel Duda a „Házasság és válás: a bibliai szemlélet nyomában” – című előadásában a házasságról és a válásról szóló elképzelések fejlődését vizsgálja bibliai és történelmi keretek között, különösen a Hetednapi Adventista teológia szemszögéből. Tanulmányozzuk azokat történelmi és kulturális kontextusokat, amelyek hatással vannak a bibliai tanok értelmezésére, és amelyek gyakran az eredeti szándékok és a jelenlegi értelmezések közötti eltérések kiváltó okai. Az előadás a Bibliát a teremtés, a bűnbeesés és a megváltás egységes történeteként fogja azonosítani. Megvizsgáljuk a férfi-női kapcsolatokat, hangsúlyozva a teremtésben fellelhető egyenlőséget, a kapcsolatoknak a bűnbeesés miatti torzulását, és a Krisztus általi megváltás folyamatát. Látni fogjuk, hogy a bibliai elveket ennek az átfogó elbeszélésnek a fényében kell értelmezni, nem pedig elszigetelt bizonyító szövegekként. Az előadás megvizsgálja az ószövetségi gyakorlatokat, kitekintve az ideális és a bukott valóság közötti kompromisszumokra, mint például a poligámia és a patriarchális normák. Kiemeli az Újszövetség megváltás fényében történő helyreállítási törekvéseit, bemutatva Jézus tanításait és a nemi szerepek újradefiniálását a korai egyházban. Áttekintjük hogyan közelítette meg a válás témáját a Hetednapi Adventista Egyház a történelem során, a korai legalista értelmezésektől a könyörületesebb, elveken alapuló alkalmazásig, amelyek a mai megértést tükrözik. Hogyan tud az egyház egy “jelen helyzetet” elfogadó megközelítést alkalmazni, egyensúlyt teremtve a hagyomány és a Szentírás, a teológia és a társadalomtudományok által megismert új felismerések között? Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor Istennek olyan egyháza lesz, amely a remény és a megbékélés jelzőfényeként szolgál egy fejlődő világban.
A cím magát magyarázza. Ki kell tépni magam a világ szorításából annak érdekében, hogy meglássam miért adta Isten az útmutatást a biblia által. De hogy kezdjek bele? Hiszen annyi barátom van. De buli van pénteken. De fáradt vagyok. De a forralt bor nagyon finom…. Tudtam egyáltalán hogy ki vagyok, miközben ezekkel áltattam magam, és a világba kacsintgató mentalitásommal fogtam közre a saját lelkem? Ahogy próbálkoztam szinten tartani ezt a világi életet, rá kellett jönnöm, hogy a lényem Istenhez tartozó mivoltát tagadom meg, amit ha elfogadnék, sokkal könnyebb lenne megállnom a lábamon. Mert lenne aki segít ebben, hiszen az Úr keze mindig nyújtva van felénk. Imádkoztam, próbát, tapasztalatot kértem. Kaptam. Erről mesélnék, és az út közepén maradás technikás módszereiről.
Van olyan, amikor üres fecsegéssé válik minden. És olyan is, amikor butaságnak tűnik, hogy a Biblia valamit rossznak vagy éppen jónak mond. Mit lehet ilyenkor tenni, amikor már a gyülekezetbe járás is lassan taszító? Nincs ötletem. De a témához kapcsolódóan van néhány gondolatom. Várlak szeretettel.
Az embernek számos elképzelése, terve van a jövővel kapcsolatosan, mi a siker, mi a kudarc, s hogy ezeket miként lehet elérni illetve elkerülni. Aztán persze ott vannak a megélések és tapasztalatok, melyen alaposan megkavarják az ideális életmenetről alkotott képet. Bizonyságtételemben elmesélem a saját utamat, hogy Isten hogyan formált kanyargós ösvényeken vezetve engem és néhány, bárki számára alkalmazható tanulságot vonok le.
Hogyan találhatjuk meg, és maradhatunk azon az úton, amelyet Isten nekünk szánt? Mi a te történeted? Beszélgetés az előadókkal.
A párkapcsolat nagy próbaköve a gyermek érkezése. Más minőségűvé alakul, családdá válik megannyi ambivalenciát megélve. Kiteljesedés élmény ugyanakkor szabadságvesztés. Ajándék és veszteség. Hol van a régi életünk és milyen ez az új?
Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a gyermek érkezése utáni változások és a családunk új dinamikájában, miközben megőrizzük a kapcsolatunk minőségét és saját identitásunkat? Beszélgetés az előadóval.
Bizakodás, várakozás, szorongás, félelem, düh, tanácstalanság, reményvesztettség és még ki tudja mennyi érzés társul a párválasztás témaköréhez. Egyedül vagyok, esetleg egyik kudarc éri a másikat, telnek az évek és kialakulhat egy olyan állapot, amikor a fent említett érzések hullámokban megjelennek és szép lassan kapcsolódhat hozzájuk a keserűség, a lázadás, az Isten felé megélt csalódottság. Mi segíthet ebben a hitpróbában? Hogyan élhetem meg azt, hogy a várakozás nem felőröl és szétszed belülről, hanem megerősödöm abban, hogy Isten jó és szeret engem, akkor is, ha ezen a területen küzdelmeim vannak? Szeretettel várunk, ha magadra ismertél! A segítő csoportra előre, külön regisztrálni kell.
A segítő csoport traumákon átment személyek speciális terápiás lehetősége. A csoportba olyan személyeket várunk, akik válásban vannak vagy korábban átélték. Az érzelmi átélések kölcsönös megosztása elindíthatja a felépülést, mások tapasztalata empátiát ébreszt és reményt adhat. Nincs megjegyzés, kioktatás, tanácsadás. Ami ott elhangzik, a falak között marad. A segítő csoportra előre, külön regisztrálni kell.
A párkapcsolat kezdetén teljesen természetes, hogy elmosódik a határ az „én” és a „te” között, hogy kialakuljon a „mi”. De vajon hogyan élhetem meg egy párkapcsolatban is az automóniát, úgy, hogy a közelség megmaradjon? Vannak olyan jelek, amik arra utalhatnak, hogy nem egészséges a kapcsolatom?
Közös időtöltés, közös élmények, mélyülő bizalom, intenzív érzések – jól hangzik, egészen addig, amíg fel nem merül a kérdés: mi is van köztünk pontosan? Az előadás során az egyre gyakoribb situationship jelenségről és annak hátteréről gondolkodunk együtt.
Mind érezzük olykor, hogy a kapcsolódás az egyik legelemibb részünk emberként. A közelség és kapcsolódás egyik legelemibb megnyilvánulása pedig tagadhatatlanul a szexualitás. A szexről azonban nem beszélünk, vagy nem méltó módon tesszük azt. Előadásomban szeretném egy bensőséges, emberi nézőpontból megközelíteni a témát.
Szoktál kilátástalan, elkeserítő vitákba kerülni? Kaptad már magad azon, hogy visszaszívtad volna, amit kimondtál? A kommunikáció – a közhiedelemmel ellentétben – nem egy veleszületett, hibátlan készségünk. Ha te is szeretnél több örömet megélni a kapcsolataidban, van egy jó hírem: van lehetőségünk a fejlődésre!
Beszélgetés az előadókkal a párkapcsolati kommunikációról, határokról, a situationship jelenségéről, valamint a szexualitásról, intimitásról.
A legtöbb ember sajnos vajmi keveset tanul életében a pénzügyekről. Hogy kell a saját vagy a háztartásom költségvetését összeállítani? Mit kezdjek a megtakarításaimmal? Mibe érdemes befektetni? Mire szabad felvenni hitelt? A pénzügyek útvesztői sokszor elég bonyolultnak tűnnek, de néhány alapelv alkalmazásával mindenkinek jelentősen leegyszerűsíthető.
A pénzügyi kérdések közvetve, vagy közvetlenül a házasságok egyik leggyakoribb konfliktusforrásai, pedig a kommunikáció és az együttműködés ezen a téren alapvetően javíthatja a kapcsolatot. Az előadás és beszélgetés gyakorlati tippeket nyújt a közös pénzkezeléshez, a tudatos tervezéshez, képet kaptunk arról, hogyan hatnak a jövedelmek, iskolázottság, pénzügyi konfliktusok és döntések a kapcsolatokra, valamint hogyan kerülhetők el a válás gyakori anyagi okai.
Hogyan hatnak a keresztény értékek a pénzhez való hozzáállásunkra, befektetéseinkre, megtakarításainkra? Hogyan javíthatja a pénzügyi együttműködés a házasságot, és miként kerülhetők el a válást okozó anyagi konfliktusok? Beszélgetés az előadókkal.
A pozitív családtervezés a családalapításra és a gyermekvállalásra való felkészülést jelenti, melyben kulcsszerepet játszik az életmód, Az előadásban áttekintjük azokat a legfőbb életviteli tényezőket (káros szenvedélyek és környezeti ártalmak kerülése, étrend, testmozgás, szűrővizsgálatok) melyek elősegítik a sikeres fogantatást, komplikációmentes terhességet, és a harmonikus családi élet alapjainak megteremtését.
A serdülőkortól a menopauzáig a nők állandó hormonális változások alatt állnak, amelyek hatással vannak az idegrendszer működésére és így a hangulat alakulására is. Az előadásban áttekintjük azokat a leggyakoribb hormonális hatásokat, amelyek befolyásolják lelkiállapotunkat és megbeszéljük ezen hatások kontrolálásának lehetőségeit.
Egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia lassan mindent elvégez helyettünk, vajon milyen szerepünk van gyermekeink szexuális nevelésében? Labdába tudunk-e egyáltalán rúgni? Az előadás felvillantja a legnagyobb kihívásainkat, mint szülők, és támpontokat ad a bibliai keretrendszer alapján, hogy hogyan is induljunk el, vagy haladjunk tovább ebben a nagyon bonyolult rendszerben.
Hogyan befolyásolják a várandósság alatti és utáni hangulati változások a családi életet? Hogyan szolgálhatja az életmódunk a megfelelő családtervezést, vagy a gyerekek sikeres szexuális nevelését? Beszélgetés az előadókkal.
13 és fél év. A statisztikai mutatók szerint egy házasság ennyi ideig tart. Melyek azok hajszálrepedések, amelyek később szakadékká nőhetnek az évek során kettőnk között? Milyen függő pályákat viszünk magunkkal vagy erősödnek meg, amik aztán beelőznek a szeretett személlyel szemben? Mit tehetek és kihez fordulhatok, ha magamra ismertem?
Minden esküvőn elhangzik a holtomiglan, holtodiglan, de hogyan jutunk el az áldástól a kiátkozásig? Hogyan lesz vonzó vagy elkerülhetetlen egy nemkívánt kimenetel? Mikor érdemes küzdeni és mikor kell elengedni? Hogy kezeli az egyház a válást és milyen alapon szól bele két felnőtt magánügyébe?
Hogyan értelmezhető a válás gyermekvédelmi szempontból? Van egyáltalán relevanciája a válás témakörének a gyermekvédelem területén? Hogyan tekintünk a gyerekekre a válás során?
Milyen lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a válást, és hogyan alakíthatjuk ki a kapcsolatunkban azokat a megerősítő szokásokat, amelyek segítenek átvészelni a nehéz időszakokat? Beszélgetés az előadókkal.
Elkötelezett párkapcsolatban élve eldöntjük, hogy lojálisak szeretnénk lenni egymáshoz – és ezt el is várjuk egymástól. Mi tartozik bele a hűségbe? Az érzelmi kizárólagosság? A szexuális kizárólagosság? Egymás melletti kiállás? Egymás érdekeinek és értékeinek figyelembevétele? Az előadás során ezek megvalósításáról és próbatételeiről, a megoldási eszköztárunk fejlesztéséről és hozzáférhetőségéről lesz szó – és arról, hogy döntésünk tulajdonképpen döntések sorozata.
Hogyan tudunk hűségesek maradni házastársunkhoz egy életen át? Beszélgetés Kozma-Vízkeleti Dániellel.
Szexualitás és vallás kérdésköre elválaszthatatlan volt az ókori, politeista társadalmak mitológiai és hétköznapi, gyakorlati hagyományaiban. Az ókori Közel-Kelet, a görög és római világ istenvilág antropomorf sajátosságai révén számos, az emberi szexualitással kapcsolatos tevékenység és vitatott téma megjelent a politeista vallási hagyományokban és az ókori ember vallásgyakorlatában, ikonográfiai hagyományaikban is. Ebben hozott radikális változást a zsidó, majd az erre épülő keresztény hagyomány, a monoteizmus reformja, amely – Jan Assmann fogalmával élve – ellenvallási mozgalomként szakított a politeizmus antropomorf istenképével és új vallási és jogi keretbe helyezte a szexualitás számos kérdését is. A XXI. század egyik fontos kihívása, hogy a szekularizációs folyamatok révén fellazuló monoteista vallási hagyományok hogyan viszonyulnak a szexualitás ókorban is megjelenő problémáihoz és témáihoz, milyen módon lehet az ókori ars erotica foucault-i fogalmát ma alkalmazni és milyen perspektívai vannak a szexualitás és vallás közötti konstruktív párbeszédnek.
A technológiával kapcsolatos függőségek prevalenciája egyre növekvő tendenciát mutat, különös veszélynek kitéve ezzel első sorban a gyerekek és serdülők megfelelő kognitív és pszichoszociális fejlődését. A túl korai vagy túlzott internethasználat különböző egészségügyi és pszichés problémákkal lett összefüggésbe hozva az elmúlt években, többek között az alvászavarral, depresszióval, szorongással, motivációvesztettséggel, memóriazavarral, impulzuskontroll zavarral, figyelemhiánnyal és a koncentrálóképesség időtartamának csökkenésével. Előadásomban az internetfüggőség, azon belül pedig kiemelten a közösségimédia-függőség figyelemre és koncentrálóképességre kifejtett hatását szeretném kifejteni, és összegezni az ezzel kapcsolatos szakirodalmat. Az Oxford University Press 2024-ben a „brain rot” („agyrohadt”) kifejezést választotta az év szavául, felhívva ezáltal a figyelmet arra, hogy a kritikátlan internethasználat, és a végtelen görgetés milyen aggasztó hatással bír az egyén kognitív funkcióira. Számos kutatás keresi a magyarázatot a jelenségre, vizsgálva a görgetés és excesszív internethasználat hatását az amygdala vastagságára, a cinguláris kéregre és a habenula magokra. A képernyő hirtelen változásai megemelik az aktivációs szintet és figyelmi választ váltanak ki. Adott intenzitású ingerléshez hozzászokott egyén figyelmének fenntartásához már nem elegendő a kevésbé stimuláló környezet, így a koncentrációt igénylő folyamatok (tanulás, olvasás) zavart szenvednek.
Saját és kortársaim küzdelmét felismerve, illetve a probléma súlyát felmérve célom, a jelenség veszélyének tudatosítása, bízva abban, hogy ez első lépésként szolgálhat a megküzdésben.
„A szív és érrendszeri betegségek morbiditása és a diabetes prevalenciája világszerte emelkedő tendenciát mutat, különösen a fiatalabb generációknál. Az utóbbi évtizedekben a nőket érintő kardiovaszkuláris események száma is jelentősen nőtt, és a diabetes mellitus rizikófaktornak tekinthető a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Hazánkban a szív és érrendszeri betegségek előfordulása 2021-ben 6,9 % volt.A WHO adatai szerint a 35-54 éves nők esetén a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozási arány 43,7% volt 2021-ben . A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mik azok a szociodemográfiai és életmódbeli tényezők hazánkban, amelyek hozzájárulnak a betegségek kialakulásához. A 2009, 2014 és 2019. évi összefűzött Európai Lakossági Egészségfelmérés adatait felhasználva, összesen 16480 válaszadó segítségével végeztük kutatásunk. A statisztikai analízis során súlyozott khi-négyzet próbát és súlyozott bináris logisztikus regressziót alkalmaztunk. A statisztikai szignifikanciát 0,05-ös alfa-szinten határoztuk meg és 95%-os konfidencia intervallummal jellemeztük az összefüggések nagyságrendjének és irányultságának számszerűsítésére. A BMI esetén a normál értékkel rendelkezőknél fordult elő kisebb mértékben a betegség (EH=0,23; 95%MT: [0,12-0,46]) az elhízottakkal szemben. Akik önbevallásuk szerint rossz egészségi állapottal rendelkeznek, nagyobb eséllyel lesznek betegek (EH=2,27; 95%MT: [1,30-3,96]). Azoknál akik részt vettek vérnyomás szűrő vizsgálaton kisebb előfordulása figyelhető meg (EH=0.15; 95%MT: [0.06-0.43] )
A betegség előfordulása szignifikáns összefüggést mutatott az életmóddal és az egészségi állapottal kapcsolatos tényezőkkel. A normál testsúly és a rendszeres egészségügyi ellenőrzések védő hatással bírtak. Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a testsúly, az egészségtudatosság és a rendszeres szűrővizsgálatok jelentős hatással vannak a betegség kialakulásának kockázatára.
Az élelmiszerek és a víz biztonságos fogyaszthatósága alapvető létszükséglet az egészségünk megőrzése szempontjából. Az élelmiszer- és vízbiztonság kiemelkedő szerepet játszik a népegészségügyi területeken, ahol az egészséges táplálkozás és tiszta ivóvíz biztosítása kulcsfontosságú. Az utazások során a helyi élelmiszer- és vízforrások biztonságosságával kapcsolatos ismeretek elengedhetetlenek; hogy elkerüljük a fertőzéseket, betegségeket, valamint megőrizzük az egészségünket. A kutatásunk célja, hogy gyakorlati javaslatokat dolgozzon ki az élelmiszer- és vízbiztonsági intézkedések erősítésére, illetve, hogy feltárjuk a legnagyobb kockázati tényezőket és azok hatásait, különösen az utazási szokásokhoz igazodva, valamint felhívjuk a figyelmet a biztonságos élelmiszer és ivóvíz fogyasztás fontosságára az egészség megőrzése érdekében. Az Economist Impact által létrehozott és a Corteva Agriscience által támogatott 2022-es The Global Food Security Index (GFSI) – A Globális Élelmiszerbiztonsági Index valid felméréssel dolgozva 113 ország élelmiszer ellátottságát és biztonságosságát elemezte. Az élelmiszerbiztonság – food safety kategóriát számos ponton keresztül elemzi mely eredmények tendenciaváltozásait vizsgálva szeretnénk meghatározni a legnagyobb kockázati tényezőket jelentő patogéneket illetve a veszélyeztetettségnek kitett területeket.
A 113 országot vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az adott országban ahogy nő a rendelkezésre álló ivóvíz mennyisége, azzal korrelálva nagy mértékben emelkedik az élelmiszerbiztonság. Összességében Európa és Észak-Amerika teljesített a legjobban élelmiszerbiztonság és minőség szempontjából, maga mögött hagyva az ázsiai és afrikai országokat. A biztonságos táplálkozás és tiszta ivóvíz biztosítása nem csupán a fertőző betegségek megelőzésében és az alultápláltság kezelésében kulcsfontosságú, hanem az általános egészségi állapot javításában is. Az utazások során ezen ismeretek különösen relevánsak, hogy elkerüljük az egészséget veszélyeztető rizikó tényezőket és megőrizzük a jó közérzetet. A kapott eredmények gyakorlati javaslatokat nyújtanak a biztonságos élelmiszer- és vízellátás előmozdítására, így hozzájárulva a globális népegészségügyi helyzet javításához.
Bevezetés: A 2-es típusú diabétesz mellitusz (T2DM) incidenciája világszerte, így Magyarországon is folyamatos növekedést mutat. A betegség kéz a kézben jár különböző kardiovaszkuláris megbetegedésekkel (CVD). Célok, hipotézisek: Kutatásunkban a CVD-kel kapcsolatos, valamint néhány metabolikus eredetű kórállapotok és a T2DM kapcsolatát vizsgáljuk abból a szempontból, hogy az egyes kovariánsok, társbetegségek jelenléte hogyan befolyásolja a T2DM incidenciáját. Módszerek: A kutatás adatai a Debreceni Egyetem Orvosi Elektronikus Adatbázisából (UD MED) származnak, amely egy olyan átfogó klinikai adatbázis, amely számos diagnózisra és kezelésre kiterjedő részletes orvosi nyilvántartást tartalmaz. A vizsgálatba azokat az egyéneket vontuk be, akiknél a 2007 és 2022 közötti megfigyelési időszakban T2DM alakult ki. Ezen betegeknél olyan változókat vizsgáltunk, mint az életkor, nem, valamint a kardiovaszkuláris és metabolikus társbetegségek közül a hipertónia, angina pectoris, szívinfarktus, krónikus ischémiás szívbetegség, pitvarfibrilláció, szívelégtelenség, obezitás, hiperlipidémia és krónikus vesebetegség. A vizsgálatban Cox-féle arányos hazard modelleket alkalmaztunk a T2DM kockázati arányainak becslésére, korrigálva a kovariánsokat. Ehhez kezdeti vizsgálatként Log-Rank próbákat végeztünk a túlélési idők közötti különbségek értékelésére az egyes kovariánsok jelenléte szerint. Eredmények: A hipertónia közel háromszoros kockázatnövekedést mutat (HR=2,93; 95% MT: [2,3-3,72]), továbbá szignifikáns pozitív összefüggést mutatott a T2DM kockázatával a krónikus ischémiás szívbetegség (1,64 [1,19-2,26]), a pitvarfibrilláció (1,98 [1,35-2,91]), a hiperlipidémia (2,49 [1,89-3,27]), az elhízás (2,58 [1,87-3,55]), a krónikus vesebetegség (2,19 [1,52-3,16]), az életkor (1,01/év [1,01-1,02]) és a nem: nőknél alacsonyabb a T2DM kialakulásának kockázata a férfiakhoz képest (0,77 [0,64-0,93]).
Következtetések: A T2DM incidenciájának kockázatcsökkentésében kiemelt fontosságú a magas kockázati tényezőt jelentő kórállapotok primer és szekunder prevenciójához tartozó intézkedések, mint például prevenciós programok, szűrővizsgálatok, korai életmódváltás, betegedukáció, megfelelő dietoterápia, laborértékek, köztük a szérumglükózszint rendszeres ellenőrzése.
A kiégés szindróma prevalenciája egészségügyi dolgozók körében igen magas, kiváltképp a sürgősségi munkakörökben. A koronavírus-járvány jelentős terhet jelentett az egészségügyi szervezeteknek, ám a járványhelyzet csillapodásával lassan normalizálódnak a körülmények. Jelen kutatás a kiégés szindróma koronavírus-járvány utáni mértékét kívánja összehasonlítani a járvány előtti és alatti vizsgálatok eredményeivel, hipotézisként felállítva, hogy a járvány után jelentősen alacsonyabb az egészségügyi dolgozók kiégése, mint a járvány alatt volt. Emellett a vizsgálat a kiégés kialakulását elősegítő és hátráltató, demográfiai és életmódbeli tényezők feltárására is irányult, feltételezve a szakirodalomban kimutatott összefüggések érvényesülését. A Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának dolgozói (n = 88) által kitöltött Maslach Burnout Inventory eredményei szerint a dolgozók a koronavírus-járvány utáni időszakban a kiégés érzelmi kimerülés, deperszonalizáció, és teljesítmény skáláján is mérsékelt szintű kiégést mutatnak. Alacsonyabb deperszonalizációról számoltak be a magasabb életkorú és az egészségügyben régebb óta munkát vállaló dolgozók, emellett a több testi tünet összefüggést mutatott a nagyobb fokú deperszonalizációval. Jelen minta kiégés-értékei a COVID-19 járvány előtt és alatt végzett felmérésekhez képest szignifikánsan eltérnek a teljesítmény (H(2) = 11,85, p = 0,003) területén. A koronavírus-járvány utáni felmérésben résztvevők magasabbnak értékelték a teljesítményüket, mint a járvány előtti (W = -4,14, p = 0,01) és alatti (W = 3,97, p = 0,014) időszakban résztvevők. Jelentős eltérés mutatkozott az érzelmi kimerülés (H(2) = 6,3, p = 0,043) tekintetében is, ám a három felmérés eredményeinek páronkénti összevetésekor nem jelent meg szignifikáns különbség. A fenti eredményekből láthatjuk, hogy a koronavírus-járvány hatása fokozatosan enyhül, ám a kiégés csökkenő tendenciájának fenntartása érdekében továbbra is szükséges az egészségügyi dolgozók számára prevenciós és intervenciós programok biztosítása.
A depresszió globálisan jelentős egészségügyi kihívást jelent, amely a népesség 3,8%-át érinti a WHO adatai szerint. Korábbi kutatásaim alapján Magyarországon 2009-ben a depresszió előfordulása már elérte a 6%-ot, különösen a női populáció körében. A 2009, 2014 és 2019 évi Európai Lakossági Egészségfelmérés adatait összevonva 6103, 15-64 év közötti női válaszadót vontam be a kutatásba. Az adatok elemzéséhez khí-négyzet próbát és súlyozott logisztikus regressziós modelleket alkalmaztam, 0,05-ös alfa-szinten megállapítva a statisztikai szignifikanciát. Kutatásom során szignifikáns eredményeket kaptam a rossz pénzügyi helyzet (EH: 1.64, 95% MT: 1.22-2.19), az önbevallott jó (EH: 0.26, 95% MT: 0.17-0.38) és rossz egészségi állapot (EH: 2.36, 95% MT: 1.73-3.24) kapcsán. Ezen kívül a krónikus állapotok, mint a koszorúér-betegség (EH: 1.85, 95% MT: 1.14-3.01), szívritmuszavar (EH: 1.68, 95% MT: 1.21-2.32) és migrén (EH: 1.95, 95% MT: 1.47-2.59) szintén szignifikáns hatással voltak a depresszió előfordulására. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a depresszió előfordulását legnagyobb mértékben a krónikus betegségekkel küzdő és a kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő egyének befolyásolják. E tényezők szignifikánsan növelik a depresszió kockázatát, így a kezelési stratégiáknak e csoportokra kell összpontosítaniuk. Célzott beavatkozásokra van szükség a krónikus betegségekkel élők és az anyagi nehézségekkel küzdők esetében, figyelembe véve e csoportok speciális szükségleteit a hatékony támogatás és rehabilitáció érdekében.
Az obezitás 2022-ben globálisan minden nyolcadik embert érintett, különösen súlyosan hatva az aktív korú nőkre. Emellett Magyarországon is nagymértékben növekszik az érintettek száma, mely napjainkban már elérte a lakosság közel 59%-át. Ez a népegészségügyi krízis nemcsak az egyének életminőségét rombolja, hanem hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszerekre, hozzájárulva számos betegség kialakulásához.
A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan kapcsolódik össze a túlsúly és az elhízás a 65 év alatti magyar nők szociodemográfiai és életmódbeli tényezőivel, valamint az ezzel összefüggő krónikus betegségekkel.
Az eredmények az Európai Lakossági Egészségfelmérés (2009, 2014, 2019) adatainak összesítéséből származnak. A leíró statisztikák meghatározásához Khí-négyzet próbát alkalmaztam. A logisztikus regressziók elemzéséhez a Stata17 szoftvert használtam, és bináris többszörös logisztikus regresszióval végeztem el az adatok kiértékelését. A multikollinearitás jelenlétét varianciainflációs tényező (VIF) segítségével vizsgáltam. A modellek illeszkedésének jóságát Hosmer-Lemeshow teszttel értékeltem. Az elemzés során az elhízás és a különböző társadalmi, gazdasági és egészségügyi tényezők közötti összefüggések jelentős eltéréseket mutattak. Kiderült, hogy az elhízott nők között szignifikánsan magasabb volt az élettársi kapcsolatban élők száma (64,10%). Az iskolai végzettség terén is jelentős különbségek figyelhetők meg, hiszen az elhízott nők körében nagyobb volt az alapfokú végzettségűek aránya (44,47%). Továbbá lakóhely tekintetében is szignifikáns eltéréseket mutatott, mivel a vidéken élők nagyobb arányban voltak elhízottak (30,33%). Ám régiók között is jelentős különbségek voltak, például Észak-Magyarországon magasabb volt az elhízottak aránya (13,39%). A logisztikus regresszió eredményei szerint az élettársi kapcsolatban élő nők 1,72-szer nagyobb eséllyel voltak elhízottak (EH: 1.72 [95% MT 1.52-1.93]). Emellett a magas vérnyomás jelenléte jelentősen növelte az elhízás kockázatát (EH: 3.16 [95% MT 2.71-3.69]), kiemelve a krónikus betegségek és az elhízás közötti szoros kapcsolatot. Az eredmények alapján elmondható, hogy az elhízás kezelése során kiemelten fontosak a szociodemográfiai tényezők, valamint a krónikus betegségek, különösen a magas vérnyomás figyelembevétele. Összességében, a kulcsfontosságú prevenció mellett a korai intervenció célzott alkalmazása optimalizálhatja az életmódot és jóllétet. A kulturális és innovációs minisztérium eköp-24-1 kódszámú egyetemi kutatói ösztöndíj programjának a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
A fejlett országokban a serdülők és felnőttek több, mint egyharmada alváshiányban szenved, és ez az arány növekvő tendenciát mutat. A mai folyton nyüzsgő, produktivitás orientált és siker hajhászó társadalomban az alvás, amit a leghamarabb feláldozunk. Azonban a Bibliában azt olvassuk, hogy hiába kelünk korán, fekszünk későn és eszünk fáradtsággal szerzett kenyeret, mert akit Isten szeret, annak álmában is eleget ad (Zsoltárok 127:2). Az elegendő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen feltétele mentális, testi és lelki folyamataink megfelelő működéséhez, továbbá számos civilizációs betegség megelőzéséhez. Előadásom célja ezen pozitív hatások összefoglalása, bemutatva, hogy miért olyan nagy áldás és az egyik legjobb befektetés az alvás.
