Kiss Balázs

BSc egészégügyi gondozás és prevenció, MSc epidemiológus, Orvostudományi Doktori Iskola Egészségtudományi PhD képzés hallgatója

Szívügyem az egészségügy. Rendszeresen veszek részt tudományos munkákban, illetve demonstrátorkodok, BSc hallgatókat tanítok. Célom, hogy életmódommal jó példával szolgáljak minden generáció számára.

Szociodemográfiai egyenlőtlenségek az ivóvíz okozta enterális fertőzések globális terhében: ökológiai vizsgálat 1990–2021

Az élelmiszer- és vízbiztonság alapvető szerepet játszik a népegészségügyben, különösen az utazások során, amikor a helyi élelmiszer- és vízforrások kockázatainak ismerete elengedhetetlen a fertőzések megelőzéséhez.
Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy az ivóvízhez való hozzáférés és a társadalmi-gazdasági különbségek miként befolyásolják az ivóvíz eredetű enterális fertőzések globális terhét és annak időbeli alakulását, a döntéshozatal támogatása érdekében.
Az IHME Global Burden of Disease adatait elemeztük 204 országra vonatkozóan, összevetve a Szociodemográfiai Indexszel (SDI). A terhek (prevalencia, incidencia), valamint időbeli trendek értékelésére idősoros, regressziós és Joinpoint-analízist alkalmaztunk.
Az enterális fertőzések okozta teher továbbra is az alacsony SDI-vel rendelkező országokban a legnagyobb (p<0,001). A legjelentősebb javulás a közép-magas SDI-csoportban figyelhető meg (1990–2021: DALY AAPC −7,1678%, halálozás AAPC −5,7737%, mindkettő p<0,001). A Dunn post-hoc teszt alapján a legnagyobb rangkülönbség az alacsony és közép-magas SDI-országok között látható (DALY 58,252278; halálozás 58,119858; p<0,001), míg a legkisebb a közép-magas és magas SDI-területek között (DALY 6,295241; halálozás 3,870773; p<0,001).
Bár minden SDI-csoportban csökkenő tendencia látható, az alacsony SDI-területek továbbra is jelentős terhet viselnek. A magas SDI-országokban az életkor szerint standardizált halálozás nem mutatott szignifikáns változást, noha a 2000-es években átmeneti emelkedés volt megfigyelhető.

Tiszta vizet a pohárba!

Az élelmiszerek és a víz biztonságos fogyaszthatósága alapvető létszükséglet az egészségünk megőrzése szempontjából. Az élelmiszer- és vízbiztonság kiemelkedő szerepet játszik a népegészségügyi területeken, ahol az egészséges táplálkozás és tiszta ivóvíz biztosítása kulcsfontosságú. Az utazások során a helyi élelmiszer- és vízforrások biztonságosságával kapcsolatos ismeretek elengedhetetlenek; hogy elkerüljük a fertőzéseket, betegségeket, valamint megőrizzük az egészségünket. A kutatásunk célja, hogy gyakorlati javaslatokat dolgozzon ki az élelmiszer- és vízbiztonsági intézkedések erősítésére, illetve, hogy feltárjuk a legnagyobb kockázati tényezőket és azok hatásait, különösen az utazási szokásokhoz igazodva, valamint felhívjuk a figyelmet a biztonságos élelmiszer és ivóvíz fogyasztás fontosságára az egészség megőrzése érdekében. Az Economist Impact által létrehozott és a Corteva Agriscience által támogatott 2022-es The Global Food Security Index (GFSI) – A Globális Élelmiszerbiztonsági Index valid felméréssel dolgozva 113 ország élelmiszer ellátottságát és biztonságosságát elemezte. Az élelmiszerbiztonság – food safety kategóriát számos ponton keresztül elemzi mely eredmények tendenciaváltozásait vizsgálva szeretnénk meghatározni a legnagyobb kockázati tényezőket jelentő patogéneket illetve a veszélyeztetettségnek kitett területeket.
A 113 országot vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az adott országban ahogy nő a rendelkezésre álló ivóvíz mennyisége, azzal korrelálva nagy mértékben emelkedik az élelmiszerbiztonság. Összességében Európa és Észak-Amerika teljesített a legjobban élelmiszerbiztonság és minőség szempontjából, maga mögött hagyva az ázsiai és afrikai országokat. A biztonságos táplálkozás és tiszta ivóvíz biztosítása nem csupán a fertőző betegségek megelőzésében és az alultápláltság kezelésében kulcsfontosságú, hanem az általános egészségi állapot javításában is. Az utazások során ezen ismeretek különösen relevánsak, hogy elkerüljük az egészséget veszélyeztető rizikó tényezőket és megőrizzük a jó közérzetet. A kapott eredmények gyakorlati javaslatokat nyújtanak a biztonságos élelmiszer- és vízellátás előmozdítására, így hozzájárulva a globális népegészségügyi helyzet javításához.

Vigyázz, mozogj, pihenj!

Az alacsony fizikai aktivitás a hazai lakosság kedvezőtlen egészségi állapotához és a nem fertőző, krónikus megbetegedések kialakulásához jelentősen hozzájárul. Ehhez kapcsolódóan a magas életminőséghez viszont elengedhetetlen a betegségektől és a fizikai korlátozottságtól való mentesség, a helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás.