Az obezitás 2022-ben globálisan minden nyolcadik embert érintett, különösen súlyosan hatva az aktív korú nőkre. Emellett Magyarországon is nagymértékben növekszik az érintettek száma, mely napjainkban már elérte a lakosság közel 59%-át. Ez a népegészségügyi krízis nemcsak az egyének életminőségét rombolja, hanem hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszerekre, hozzájárulva számos betegség kialakulásához.
A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan kapcsolódik össze a túlsúly és az elhízás a 65 év alatti magyar nők szociodemográfiai és életmódbeli tényezőivel, valamint az ezzel összefüggő krónikus betegségekkel.
Az eredmények az Európai Lakossági Egészségfelmérés (2009, 2014, 2019) adatainak összesítéséből származnak. A leíró statisztikák meghatározásához Khí-négyzet próbát alkalmaztam. A logisztikus regressziók elemzéséhez a Stata17 szoftvert használtam, és bináris többszörös logisztikus regresszióval végeztem el az adatok kiértékelését. A multikollinearitás jelenlétét varianciainflációs tényező (VIF) segítségével vizsgáltam. A modellek illeszkedésének jóságát Hosmer-Lemeshow teszttel értékeltem. Az elemzés során az elhízás és a különböző társadalmi, gazdasági és egészségügyi tényezők közötti összefüggések jelentős eltéréseket mutattak. Kiderült, hogy az elhízott nők között szignifikánsan magasabb volt az élettársi kapcsolatban élők száma (64,10%). Az iskolai végzettség terén is jelentős különbségek figyelhetők meg, hiszen az elhízott nők körében nagyobb volt az alapfokú végzettségűek aránya (44,47%). Továbbá lakóhely tekintetében is szignifikáns eltéréseket mutatott, mivel a vidéken élők nagyobb arányban voltak elhízottak (30,33%). Ám régiók között is jelentős különbségek voltak, például Észak-Magyarországon magasabb volt az elhízottak aránya (13,39%). A logisztikus regresszió eredményei szerint az élettársi kapcsolatban élő nők 1,72-szer nagyobb eséllyel voltak elhízottak (EH: 1.72 [95% MT 1.52-1.93]). Emellett a magas vérnyomás jelenléte jelentősen növelte az elhízás kockázatát (EH: 3.16 [95% MT 2.71-3.69]), kiemelve a krónikus betegségek és az elhízás közötti szoros kapcsolatot. Az eredmények alapján elmondható, hogy az elhízás kezelése során kiemelten fontosak a szociodemográfiai tényezők, valamint a krónikus betegségek, különösen a magas vérnyomás figyelembevétele. Összességében, a kulcsfontosságú prevenció mellett a korai intervenció célzott alkalmazása optimalizálhatja az életmódot és jóllétet. A kulturális és innovációs minisztérium eköp-24-1 kódszámú egyetemi kutatói ösztöndíj programjának a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.